Zoey - Életem egy blogba vésve (8.rész)

8. rész

Hétvége várás

Kedden Val tartva a szavát és korrepetált a szünetekben töriből. Kiderült, hogy Fay-re is ráfér egy kis segítség, ezért ő is odajött a szünetben. Nem mondom, hogy jól sikerült, de túléltem. Mindenhova igyekeztem írni valamit, hátha jó lesz. Volt, aminél csak tippelgettem, de reménykedek a kettesben.

Szerdán 0. órán németből felelés volt. Először Dakotát szólította Mr. Neumann ki az asztala mellé, amíg mi feladatot kaptunk. Dake "őőő"-n és "háááát"-on kívül mást nem igazán mondott, így a tanár a helyére küldte. Helyette kihívta Peggy Graham-et, aki a suliújságnál segített be. Nagyon szépen lefelelt, így a tanár egy 5-ös osztályzattal jutalmazta. Azt mondta, hogy még egy valaki lefelel, utána megnézzük a feladat megoldását. A felelő Castiel Riggs volt, Lysander legjobb barátja, akivel egy bandában zenélnek. Lysander énekel, Castiel pedig elektromos gitáron játszik. A felelet nem volt rossz, a tanár azt mondta, hogy kap rá egy 4-est. Amint Castiel visszaért Lys mellé, lepacsiztak, és gratulált gitáros barátjának a fehér hajú srác, aki sötétzöld ingben volt és fekete nadrágban.

A feladatok egész jól sikerültek, a 3 feladatból összesen 4 hibám lett. Az első feladatban 3 hibám lett, a második hibátlan lett, az utolsóban pedig csak 1 pontot vesztettem. Német után még volt 6 óránk, így a nap végére eléggé ki voltunk fáradva. Igaz, biológia, tesi és matek után már lazább órák voltak: 2 informatika és egy ének. De elég is volt, mert nagyon ki voltam merülve, főleg úgy, hogy az igazgató nő bejelentette, pénteken dolgozatot írunk. Hát igen... abból is körülbelül annyira álltam fényesen, mint történelemből. Előre érzem, hogy fárasztó 4 év áll előttem. Ha énekből kellene korrepetálás, akkor Lysander biztos segítene felkészülni. Nem mondom, hogy milyen jó hangom van, mert egyáltalán nincs, csak amit meg kell belőle tanulni dalok, azokat megtanulom úgy, ahogy kell. 4-esnél rosszabb jegyet még nem kaptam eddig. Bízom benne, hogy nem is fogok.

Csütörtökön nem volt csak 5 óránk. Az utolsó történelem volt, így Mr. Hill kiosztotta a dolgozatokat. HÁRMAST KAPTAM! Szünetben, ahogy kiértünk a teremből, egyből beleugrottam Val és Fay nyakába örömömben.

• HÁRMAST KAPTAAAM! – üvöltöttem a lányok fülébe, miközben átöleltem őket.
• Én meg most már csak egy fülemre hallok. – mondta nevetve az én kis tanár nénim.
• Szintúgy! – nevetett fel Fay is.
• Ügyes vagy! – dicsért meg a virágos szoknyában és felsőben lévő Valerie, aki szintén virágos, lapos talpú szandált viselt.
• Olyan boldog vagyok! – mondtam megkönnyebbülve barátnőimnek.
• Akkor ezt ünnepeljük meg szombaton egy mozizással! – pattant ki az ötlet Alexy fejéből, aki nem tudom hogyan, de oda került mellém.
• Nekem tetszik az ötlet. Csajok? – kérdeztem hátra pillantva barátnőimtől, miközben indultunk az iskola kijárata felé.
• Nekem is oké. Ráérek. – vágta rá Fay, aki farmernadrágot és sárga felsőt viselt sportcipővel. – Val?
• Nem tudom. Szerintem nekem is jó, de a szüleim szerveztek valami programot hétvégére, csak nem tudom, hogy szombat vagy vasárnap délutánra. – mondta elgondolkozva a feltűzött, barna hajú lány.
• Holnapig akkor kérdezd meg, délután meg mindenki gondolkozzon, hogy mit szeretne megnézni. A többség dönt. – mondta jókedvűen a társaságnak Alexy, aki világoskék, kerek nyakú pólót viselt sötétkék kockás halásznadrággal.
• Mi is jöhetünk? – lépett mellénk Lysander a legjobb barátjával együtt. Castiel piros pólót viselt, rajta egy fekete rövid ujjú ing volt teljesen kigombolva. Ezekhez pedig egy farmernadrágot vett fel, fekete sportcipővel párosítva.
• Persze, gyertek! Legalább többen leszünk! – mondtam rámosolyogva a két fiúra és nem tudom miért, de mintha egy pillanatra elvörösödtem volna, ezért gyorsan elkaptam a fejem, és alaposan megvizsgáltam a betont, amin már a sulin kívül sétáltunk a kapuhoz.
• Remek! Mikor? – kérdezte a fehér hajú fiú.
• Még csak annyit beszéltünk meg, hogy szombaton. Időpont még nincs, de holnapig gondolkozzatok, hogy mit szeretnétek megnézni. – mondta Alexy a srácoknak.
• Tényleg, Alexy. Hol van Armin? – kérdezte Fay a fiútól.
• Jujjci! – kapott a fejéhez az egyik kezével, miközben kikerekedtek a szemei. – Engem vár! Mondtam neki, hogy várjon már meg a büfénél, mert venni akartam gyorsan egy gumicukrot.
• Ügyes vagy! – mondtam neki, és elnevettük magunkat a többiekkel.
• Fél perc és itt vagyok, visszamegyek érte. Megvártok? – nézett ránk Alexy kiskutya szemekkel. Nem tudtunk neki nemet mondani, így már rohant is vissza a testvéréért.

Amíg vártuk őket beszélgettünk még egy kicsit, majd mikor visszaért Alexy immár Arminnal, elindultunk. Az iskola kapujában szétváltunk és mindenki ment haza.

Pénteken megbeszéltük, hogy a Batman: A sötét lovag című filmet nézzük majd meg. Mindenkinek tetszett a filmnek az előzetese, ezért emellett döntöttünk. Egész nap csak a holnapi délutánról beszéltünk, például, hogy a pláza előtt találkozunk majd fél4-kor, mivel a film 4-kor kezdődik. Igaz, ma volt 0. óránk is, egy földrajz Mr. Rocks tanár úrral, de első óránk lyukas volt, így végig arról beszélgettünk. Harmadik órában volt egy matekunk, utána egy tesink, végül pedig egy infónk az emeleten. Szépen sorban jöttünk le óra után a lépcsőn, teljes extázisban, mikor valaki hirtelen lefelé menet megállt a lépcső aljánál előttem. Természetesen ügyes voltam és sikerült is neki mennem. De most komolyan... minek kell megállnia ilyen hirtelen, amikor tudja, hogy egy egész csorda jön mögötte?! Szóval visszatérve... nekimentem.

• Basszus! Ne haragudj. – kértem bocsánatot, mert hát azért na. Nekimentem.
• Mi? Ja, nem baj. Én is bocs. – mondta Castiel, aki szürke felsőt viselt szintén szürke térdnadrággal. – Kicsit elbambultam.
• Azt észrevettem. – mosolyogtam rá a fiúra.
• Mi van már ott elöl? – kérdezte előre kiabálva a sor végén álló Dake.

A sor természetesen azért állt meg, mert volt aki engem várt a sor elején, és volt aki ugye Castielt. Szép kis „forgalmi dugót” okoztunk. Vagyis igazából ő okozta, de végül is lényegtelen.

• Nyugi haver, lépünk már. – mondta hátra Lysander a szőkés barna fiúnak.
• Ideje... dolgom van. – mondta a fiú ingerülten.

A suliból kifelé menet még mindig a szombat délutánt beszéltük. Mindenki teljesen be volt zsongva. Mi lányok azt beszéltük, hogy ki mit vesz fel, míg a fiúk arról beszéltek, hogy mit isznak majd a popcorn mellé. Pár perc elteltével Lysander mondta, hogy nekik most menniük kell próbálni, de holnap találkozunk. Mindenki bólintott, majd elköszöntünk.

• És most mit csináljunk? – kérdezte Alexy hatalmas boldogsággal az arcán.
• Hát, ami azt illeti nekem is mennem kéne... – sütötte le a szemét Val.
• Óh... oké. – mondta Alexy kicsit elszomorodva.
• Ne már gyerekek! Holnap a fél délutánt együtt fogjuk tölteni! Nehogy elszomorodjatok itt nekem! – mondta Armin.
• Igaza van! Holnap szuper napunk lesz együtt! – vigyorogtam egy hatalmasat, és akit csak értem, megöleltem. Szerencsére mindenkinek jutott egy kicsi Zoey-ból.

Kis ideig még beszélgettünk, majd mindenki indult haza. Este fél 10 után kerültem ágyba, és boldogan, a holnapra gondolva aludtam el.