2014. július 25., péntek

22. versem: Egy új csoda

Egy új csoda

Álmomban sem gondoltam volna,
Hogy újra megszólal szívemben az óra

Az óra, mely' eddig csak csendben ott volt
Nem ment sehova, és semmit nem mondott.

Két hosszú évig csak ott ült... és várt...
És most elindult, mert újra csodát lát.

Mert ha Rád gondolok mosolygok,
És egyszerűen csak boldog vagyok.

Karjaidban biztonságra és otthonra leltem,
És a mennyország volt, amikor karjaidban keltem.

Köszönöm, hogy Vagy nekem,
És napjaimat szebbé teszed.

Köszönöm, hogy szeretsz,
És hogy én is szerethetlek.


/ 2013. 06. 18 /

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése